Elnézést a nyelvújításért, bár tudom, hogy rengeteg a helyesírási hibám, de ez most kivételesen direkt volt...ötletes, mi ? Szóval az elmúlt két napban már többször úgy nézett ki, hogy van internet, aztán mégse... Az olaszok a legőrjítőbb keleteurópánál is rosszabbak,ami munkát és szervezettséget illeti, ezt ez alatt a 8 napos huza-vona alatt sikerült megtapasztalnom. úgylátszik a vadkeletnél csak a vaddél a rosszabb...

Visszatérve az útra: teljesen lehetetlennek tünik számomra, hogy az elmult majdnem két hetet el tudom nektek mesélni, ahhoz nagyon sokat kéne a gép előtt üllnöm, és ahogy azt már egy korábbi bejegyzésben említettem, én ide tulajdonképpen rajzolni, témát gyüjteni jöttem.

A legalapvetőbb impresszióm evvel a várossal kapcsolatban, hogy a saját múltja nem engedi igazán élni a jelenét. Gyakorlatilag nincs egy talpalatnyi hely a belvárosba, ami nem legalábbis reneszánsz lenne, az antik város épületei-épület maradványai pedig teljesen behálózzák a várost, gyakorlatilag lehetetlenné téve a szabad városfejlődést. Ettől nekem egy kedélyes nyugdijjasnak tünik egész Róma. Nem megy sehová, nem pulzál, és ami a legfontosabb nem ragad magával. Pedig ha objektíven nézem, adottságai semmivel sem rosszabbak kedvenc Párizsomnál, mégsincs az a különös,extatikus keserédes érzésem, hogy azonnal idevele, hogy ennek a dolognak, ami Róma a részévé akarok vállni. Persze rengeteg az ember az utcákon, de jobbára turisták (jézusom,vajon én is annak látszom..?!) és a rómaiak életét az ember nem tapasztalja úgy, szinte a bőrén, mint a Párizsiakét. Lehet persze, hogy ha beszélnék olaszul másképp gondolnám, és az is lehet, hogy a valós élett itt a külsőbb kerületekbe szorúlt, a turista-légiók elől...

Negatívumból ennyi elég, hiszen tényleg gyönyörű a város, többekközött fantasztikus mediterán parkokkal és nagyon jól tudok dolgozni, fantasztikus tereket, fény-árnyék viszonyokat találtam már, és az meg egészen elképesztő, hogy az embernek ne legyen egésznap más dolga, csak témákat keresni, és megfesteni őket... mivel foggalmam sincs meddig lessz ez a mennyei állapot az internettel, azonnal felteszek pár rajzot, aztán még mesélek a városról, ha net tovább is engedi... Előrebocsátom: ne számítsatok a klasszikus római közhelyekre, valószinüleg túl sok volt az a "piranesi-s" tíz év, ahhoz, hogy most épp a Diokleciánusz termái vagy a Kolosszeum fogjon meg a legjobban.  Az első téma, aminél azt éreztem, ebből még lehet valami, a Termini pályaudvar mögött talált meg -vagy én őt- mindenesetre az előtérben egy névtelen antik sír látható, ezt kerüli el a villamos sinpár, majd fut tovább a  pályaudvar épülettömbje felé. Régi és új találkozása, ugyebár...

A szinek a valóságban nem ennyire fádak, de evvel a kis géppel nem tudok jobbat fotózni, ugyhogy hozzá kell képzeljetek egy fokozattal erősebb tónust. Amikor ezt az aquarelle-t csináltam, már egy hete itt voltam, de az első napokban jórészt csak jártam a várost, és az idő sem nagyon segített a munkában, folyamatosan szeptember végi időjárás volt ugyanis. A globális felmelegedés következtében - legalábbis az elmult két nyár brüsszeli és párizsi tapasztalatait hozzátéve a mostanihoz - nyugateurópában lényegesen hidegebbek lettek a nyárelők...azért ez elég elentmondásosnak tűnik,nem?

Igazából már az első nap ez a korszakokkal való játék jutott eszembe, de mivel akkor végképp essős volt az idő, csak a noteszembe rajzoltam ezt a ceruzarajzot a Tevere-parton.

Ez a Palatinusz-híd (Ponte Palatino) a Trastevere-oldali alsórakpartról nézve. A tövében meghúzódó antik hídmaradvány úgylátszik annyira jelentéktelen, hogy még a térkép sem jelöli.Azért nekem tetszik, erre még szerintem visszatérek...

A Tevere alsó rakpartján egyébként nem járnak autók, mint nálunk, csak futók és biciglisták. Este viszont egész drakula-film hangulat van, mivel a felsőrakpartól mélyen lelógó platánfák ágai közt denevérek tanyáznak elképesztő számban és este elszabadul a pokol...tizesével csapkodnak az ember feje körül...

A harmadik helyszin, ami még biztos többször előkerűl a következő másfél hónapban, ugyancsak a Termini pályaudvar mögött található. Úgytünik az európai nagyvárosok megegyeznek abban, hogy a főpályaudvaruk környéke a bevándorlók, és a leginkább elszegényedett rétegek negyedévé vált. Igy van ez a Keleti Pályaudvarral és a Gare del'Est esetében is. A  Piazza Vittori Emanuele egy adottságaiban gyönyörű tér, közepén közpark, árkádos bérpalotákkal szegélyezve. Nekem az első percben megtetszett, ahogy ráakadtam, mivel a klasszicista ( vagy egyenesen reneszánsz? ) árkádok alatt iszonyú csencselés folyik egésznap. Arab/indiai/kinai árusok árulnak már messziről is "eredetinek" látszó Louis Vuitton táskákat, és egyébb ugyancsak eredeti cipőt, ruhát, dvd-t,más világcégek "hamísítatlan" termékeit, persze a megszokotthoz képest iszonyú olcsón... Éppenséggel az alábbi rajz nem ezt a zsibvásárt mutatja be, képileg engem inkább a Viminale domb felől jövő villamos-sinpár (meglepő, ugye?) és a tér oldalát szegélyező házak, valamint a délutáni nap fénye izgatott.

A szinek ez esetben is élesebbek.Méreteket nem írtam: a ceruza-rajz elenyésző, hiszen noteszlap, a két vízfestmény 42x56cm.

Különös egyezőség Pest és Róma között: mindkettőnek van alagútja, és egészen meglepő módon mindkettő a Közársaságielnöki Palotát hordozó domb alatt fut...

Méret 30,5x45,5cm , és talán már meg se kell jegyeznem, hogy az előtér mohás oldalfala éles sárgás-zöld az eredeti rajzon, nem ez a fos-zöld penész-szin...

háát, valjuk, be ez nem nagyon sikerült, egyébként 42x56cm. Szeretném a dolgot az időjárásra fogni: hol kisütött, hol beborult, egyszerűen nem lehetett a szineket nyakon ragadni! legközelebb...